|
Nyelv: [hu] [en] [de] [es] [it] [fr] Az OpenSSH-rólCélokTörténelem és stáblista Tulajdonságok Biztonság Sajtóvisszhang LetöltésFTP AnonCVS CVSWebForrásokManlapokFAQ (GYIK) Hibák bejelentése Levelezési listák Archívumok Operációs rendszerekOpenBSD Linux, SolarisAIX, IRIX HP/UX FreeBSD NetBSD AlternatívákUnixraWindowsra és Macintoshra Jávára Egyéb rendszerekre.. |
![]() (mind az SSH1 mind az SSH2 protokollokat támogatja) Az OpenSSH az SSH hálózati eszközök INGYENES verziója, amelyet egyre többen használnak az Interneten. A telnet, rlogin, ftp és a többi hasonló program felhasználói közül sokan nem is tudják, hogy a jelszavaik az Interneten kódolatlanul utaznak. Az OpenSSH a teljes forgalmat (beleértve a jelszavakat is) kódolja a hallgatózás, a kapcsolat lopás és a többi hálózati szintû támadások kivédése érdekében. Ezen felül a számtalan biztonságos tunnelling képességgel rendelkezik. Az OpenSSH készlet tartalmazza az ssh programot, ami az rlogint és a telnetet váltja ki és az scp-t amely az rcp-t és az ftp-t helyettesíti. Tartalmazza továbbá az sshd-t amely a csomag szerver oldala és egyéb olyan alapvetõ segédeszközöket mint az ssh-add, ssh-agent, és ssh-keygen. Az OpenSSH a protokoll 1.3, 1.5 és 2.0 verzióit támogatja. Az OpenSSH-t elsõsorban az OpenBSD projekt fejleszti és az elsõ operációs rendszer, amibe beépítették az OpenBSD 2.6 volt. A szoftvert az USA-n kívül fejlesztik, a kódja nagyjából 10 ország programozóitól származik és szabadon használható és újrahasználható mindenki által a BSD licensz szerint. Az OpenSSH terjesztésével két csapat foglalkozik. Az egyik kifejezetten OpenBSD alapokra fejleszt, tiszta, egyszerû és minél biztonságosabb kódot kíván létrehozni. A másik csapat a tiszta verzióból kiindulva készíti el a portolható kódot, ami így már számos operációs rendszeren futtatható. Ezek a verziók az úgynevezett p kiadások, a verziószámuk pedig az "OpenSSH 2.1.1p4"-hez hasonló. Kérem válassza ki az Ön operációs rendszerének megfelelõ linket! Az OpenBSD projekt OpenSSH pólót és posztert is árul. Ezekbõl az eladásokból finanszírozza a fejlesztést.
|
|
|